Falko Peschel: A tanulás megbecsülése

A megértő tanulás feltételezi:

  • Hogy a tanulási környezet a tanulónak lehetőségeket nyújt egyéni konstrukciókra és azok felülvizsgálatára (konstruktív tanulás)
  • Hogy a tanulási környezet lehetőséget ad tapasztalatok gyűjtésére (aktív tanulás)
  • Hogy a tanulási folyamatok értelmes, lehetőleg autentikus környezetbe vannak beágyazva (szituativ tanulás)
  • A tanítás egy interaktiv a közösségben folyó tárgyalási folyamat, amely jelentésekről és véleményekböl áll (társas és együttműködő tanulás) és
  • A tanítás lehetőséget ad arra, hogy a tanulási utak a tanuló által meghatározottak legyenek (önmeghatározó tanulás) (Möller 2000, 54)

A nyitott tanítási egy koncepcióját írtuk le amely különféle pedagógiai, pszichológiai, szociológiai és szaktárgyi érveléssel igyekszik az iskola megváltozását indokolni, hogy a tradicionális tanítást felváltsa egy jobb, újfajta tanítás-tanulás. A tradicionális iskolában egy zárt kánont tanítanak amelyik csak “használhatatlan, haszontalan” tudást hoz létre. E helyett a nyitott tanítás célja, a “rugalmas folyamatokat ismerö és intelligens” tudás. 

A tradicionális iskolában a tudás önmagáért való, vagy a szelekciót szolgálja. A nyitott tanításban a tanulás eredménye kompetens alapkészségeket ad a későbbi tudás elsajátításához. Ezen túl támogatja azt is, hogy a tanulás oda is vezessen, hogy a tanuló módszertani és szakmai ismeretekre is tegyen szert, és ráadásul megtartsa motivációját az élethossziglani tanulásra.

Ezeknek a kompetenciáknak a kiépítéséhez alapvető feltétel az, hogy a tanuló önállóan és ön-vezérelten tanulhasson. Ugyanúgy ahogy írni úgy tanulunk hogy írunk, olvasni úgy tanulunk hogy olvasunk, számolni úgy tanulunk hogy számolunk. Ugyanígy abból indulunk ki hogy az ember az önállóságot és a felelősséget a leginkább akkor tanulja ha önállóan tevékenykedik és ha felelősségteljesen cselekszik. Ezenközben a gyerekek felé egy nagy bizalmat mutatunk olyan sokat hogy sok kritikus ennyi naivitás láttam magát fáradtra neveti. Természetesen a koncepciónk idealisztikusnak tűnik. Lehet hogy mi magunk is utópiának  tartanánk ha nem lennének tapasztalataink saját osztályunkkal kapcsolatban amit fel tudunk mutatni.

Gyakran találkozom emberekkel akikkel első pillanatra úgy tűnik közös nézeteket vallunk a nyitott tanításról.  Ha azonban megnézem az általuk magasra becsült innovatív iskolákat vagy más nyitott tanítást akkor veszem észre hogy mennyire eltérnek gondolataink. Én magam a tanárok legtöbb problémáját már nem tudom megérteni vagy azokat nagyon úgy élem meg mint amit önmagunknak csináltak. Látom hogy milyen szép és egyszerű lehet az iskola, még akkor is hogyha nehéz tanulókkal küzd. Az iskola jobban tenné ha a helyett hogy elrejtené magát valami metodikai- didaktikai recept mögé, a tanulás felelősségét bizalommal a gyerekeknek adná és őszintén és konzekvensen önálló embereknek tekintené őket. 

Mintha még ma sem tudnánk hogy mikor és hogyan tanulnak a gyerekek. A különböző diszciplínáknak össze kéne fogni hogy meg lehessen tudni azt hogy miben különbözik egy produktív tanulás atmoszféra egy unproduktívtól. A tudomány bizonyos területein mintha tudnának már ehhez az  összképhez egyes elemeket szállítani:

  • Pedagogy with its understanding of self-regulated life and learning
  • the psychology of learning with the self-determination theory of motivation
  • pedagogical psychology with the approach of learning guided by interests
  • cognitive psychology with research into implicit and incidental learning processes
  • the specialist sciences with their focus on elementary core ideas
  • The didactics of the subject with the change from didactics to mathetics, the consideration of individual prerequisites, learning developments and learning paths through the children’s own production.

Ezek a kutatások azonban mindig csak egy-egy dimenziót vesznek figyelembe. Amire szükség lenne az az hogy ezek a kutatások egymást integrálják és egy valóságos helyzetet tudják analizálni. Azt gondoljuk, hogy ez egyéni beszélgetések a gyerekekkel és a kölcsönös beszámolóik a rendszeres napi három megbeszélő körben valójában nagyon erősen hozzájárulnak ahhoz amit én a tanulás minőségének nevezek és ami egyben alapfeltétele annak hogy a nyitott tanulásban egy magas produktivitás érvényesüljön.

(Falko Peschel: Offener Unterricht zur Diskussion II. kötet 262.old.) A szerzö és a Schneider Verlag engedélyével.

Kapcsolódó irodalom:

FALKO PESCHEL Bevezető a Nyitott oktatás című könyvhöz

(Visited 5 times, 1 visits today)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

*

code