Valamikor 2018 elején kezdtem foglalkozni az angol nyelvterületen “Open Learning”-nek, a német nyelvterületen “Offener Unterricht”-nek nevezett reformpedagógiai irányzattal, ezen belül elsösorban Falko Peschel munkásságával. Magyarra az irányzatot “nyitott oktatásnak” fordítottam. Alaposan tanulmányoztam Peschel könyveit és háromszor meglátogattam az iskolát nem messze Hannovertől, amit ő alapított és vezet. (https://www.bildungsschule-harzberg.de) Már ekkor megismerkedtem az útinapló tanítási módszerrel, amiről így írt:

“Bemutatok egy tanítási módszert, amit Svájcban dolgozott ki két gimnáziumi tanár (Peter Gallin és Urs Ruf), és amit minden iskolafokozatban és formában alkalmazni lehet. Módszerüket „Reisetagebuch” (Útinapló) módszernek nevezték. A tanárok abból indultak ki, hogy bár jó eredményeket értek el, nem voltak ennyivel elégedettek. A jegyek jók voltak, de ami számukra volt fontos az általuk tanított két tárgyban (német és matematika), azt nem tudták átadni. Igaz, ülhettek volna nyugodtan babérjaikon, mégsem ezt tették. Elgondolkodtak, hogy vajon mitől lehet ez? Talán – gondolták – az egésznek az oka a tanulási út terhe. Mindent apró lépésekre osztani valószínűleg hiba. A gyerekek a fától nem látják az erdőt. A problémát úgy oldották meg, hogy a gyerekeknek egy feladatot adtak, amelyet a következőképpen alakítottak ki. Megnézték a tantervet, és azt kérdezték egy-egy témánál maguktól: mi az alapeszme e mögött a téma mögött? Módszerüket kulcseszme didaktikának nevezték (Kernidee). Amikor ezt a kulcseszmét megtalálták, akkor megpróbálták egy kérdéssé formálni.” (Falko Peschel: A tanulás demokratizálása)

Jóval késöbb 2019 öszén kezdtem el magam is e szerint a módszer szerint dolgozni matematika óráimon a bécsi SCHÜLER*INNENSCHULE-ban. Ez a blog egyrészt az útinapló tanításról, másrészt arról szól, hogy miként látom saját kisérletemet. Egyfajta útinapló az útinapló tanításról.

2019 december 15, Guntramsdorf, Ausztria

Fóti Péter (peter.foti@runbox.com)